Asszertív kommunikáció a gyereknevelésben - 5 dolog amire figyeljünk oda


asszertív nevelés gyerek reggel ébredés kommunikáció szülők non-verbális önismeret kérdezés minta apa anya pszichológia család lélek baba tippek

Reggel fél 7. A nyolchónapos ördögfióka ébresztő gyanánt, sem magasságtól, sem sérüléstől, még Istentől sem félve ugrál a fejemen. Nagyjából 5-10 perc ebből az ébresztőből és már plafonon tombol bennem a sárkány hormon. Valahol meg imádom. Megvan ennek is a bája. Ilyenkor az ember konstatálja, hogy szintet lépett és szülő lett, akinek bizony az is gyönyör, ha a csemete hajnali trambulinozásra használja a koponyáját.  Nem baj, csak asszertívan. 

" Édes, ne ugrálj anya fején, tudod ez neki fáj. Gyere ide inkább, jól megölelgetlek!

Aztán az ébresztő után megkezdődik valami indokolatlan szenvedés és vergődés kettőnk között, ami végtelenül ki tud hozni a sodromból. A hajamat húzzák, a fülemet tépik. Szép jó reggelt. De nem, nem veszítem el a türelmem. Ilyenkor nehéz igazán türelmes szülőnek maradni, pedig mindketten tudjuk, hogy nem szabad elveszíteni a kontrollt és haragosan ráförmedni gyerekre, hiszen nem csinál semmi rosszat. Csak játszik. Lényeg az asszertív kommunikáció. Figyelek, hogy mit mondok. Arra is, amit nem mondok

" Kértelek, hogy ne tépd anya haját. Tudom, hogy csak játszol, de nekem ez nem jó. Le fogsz menni az ágyról.

Aztán 60 perc pörgőcsata után az ágyban, elengedem az asszertív kommunikációra tett próbálkozásom. Tudom, hogy nem érti még, de azt is tudom, hogy érzi a hangomon, hogy ha nem jó valami. Próbálkozik az ember ugye, már kicsi korban következetesen kommunikálni, hogy meglegyenek a keretek, mi miért oké vagy nem oké, de valamiért nagyon nehéz mindig szem előtt tartani az elveinket.  

"Na jó, most lett elegem! Mész innen lefele!"

 De mégis hol rontjuk el?

asszertív nevelés gyerek reggel ébredés kommunikáció szülők non-verbális önismeret kérdezés minta apa anya pszichológia család lélek baba tippek

1. A non-verbális jelek

Rengetegen ott bukjuk el a csatát - és itt nem csak a gyerekekkel vívóttakról van szó - hogy csak arra koncentrálunk, mit mondunk és a másik mit akar hallani. Miközben, a testünk és viselkedésünk számtalan olyan jelet küld, ami ezerszer beszédesebb minden szónál és aminek ott, abban a pillanatban nem is vagyunk igazán tudatában. Pedig, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit üzen az arcunk vagy akár a testtartásunk, hiszen ezek a tényezők nagy mértékben befolyásolják a kommunikációnkat és azt, amit másokból kiváltunk.

asszertív nevelés gyerek reggel ébredés kommunikáció szülők non-verbális önismeret kérdezés minta apa anya pszichológia család lélek baba tippek

Amitől minden körülmények között óvakodnunk kell, az az agresszivitás megjelenése a mondandónkban. A fenyítő vagy hirtelen, indulatos kézmozdulatok, az állkapocs összeszorítása, egyre hangosabb vagy artikulálatlanabb beszéd, mind-mind olyan eszközök amelyeket egy agresszívan kommunikáló fél alkalmaz. Az ilyen közlésmód azonban, az esetek túlnyomó részében, csak félelmet, fenyegetettséget vált ki a gyermekünkből, aki ettől fogva csak még többet és még jobban fog visítani, viselkedése még frusztráltabbá, sőt akár maga is agresszívvá válhat, amitől a szülő is csak egyre inkább ingerültebb és türelmetlenebb lesz. Ördögi kör. 

2. Tanuljunk meg mi is kérdezni

Szülőként, talán az egyik legnehezebb feladatunk, hogy úgy alakítsuk ki tekintélyünk, hogy fegyelmezés közben semmilyen módon ne sérüljön gyermekünk. Sokan ezt úgy próbálják meg elérni, hogy a családon belül egy alá-fölé rendelt, úgy nevezett hierarchikus viszonyt alakítanak ki, amiben értelemszerűen ők kerülnek a mindenkori döntő, parancsoló szerepbe, míg a gyermek a parancsot végrehajtó szerepébe. A hiba jellemzően ott csúszik a mátrixba, hogy a gyerek, valamilyen okból kifolyólag nem hajlandó teljesíteni a szülő akarát. Ilyenkor érdemes a régi iskola frázisait ("Mert én azt mondtam!") egy kicsit feltenni a polcra pihenni és elkezdeni ténylegesen kommunikálni, vagyis kérdéseket feltenni.

asszertív nevelés gyerek reggel ébredés kommunikáció szülők non-verbális önismeret kérdezés minta apa anya pszichológia család lélek baba tippek

A bizalom kiépítése és ezáltal az együttmüködésre való hajlam erősítése a gyermekünkben, sokkal könnyebben létrejön, ha ilyenkor kilépve a megszokott rendszerünkből, higgadtan, egyenrangú félként, semmiképp sem szemrehányó jelleggel, megpróbáljuk az ellenállás mögött álló okokak feltárni. Mindig hallgassuk őt végig türelmesen és ne akarjuk mi magunk a gyermekkel kimondatni gondolatokat, amiket hallani szeretnénk. Azok a gyerekek, akik egészen kicsi koruktól fogva megtanulják megérteni és kifejezni az érzéseiket, felnőttként képesek sikeresen érvényesíteni saját akaratuk és társaikkal is sokkal könnyebben, gördülékenyebben kommunikálnak.

3. Tanítsunk önismeretet

Ahhoz, hogy csemeténk megfelelően tudjon kezelni egy érzést, először meg kell tanulnia azonosítani azt. Joggal gondolhatjuk, hogy ez egy cseppet túl nagy elvárás egy kisgyerektől, hiszen ez a tudomány, még felnőttkorban sem megy könnyen , nem hogy a dackorszak kellős közepén. Mégis, rengeteget segíthetünk azzal, ha tudatosítjuk, hogy a bennünk zajló érzések, legyen az félelem a mumustól vagy csalódottság a kedvenc játék elhagyása után, mind reakciók a körülüttönk zajló eseményekre és emberekre. Ez pedig egy természetes dolog, minthogy az is az, ha képesek vagyunk kimondani azt ha dühösek, fáradtak vagy nyűgösek vagyunk.

asszertív nevelés gyerek reggel ébredés kommunikáció szülők non-verbális önismeret kérdezés minta apa anya pszichológia család lélek baba tippek

4. A pozitív nevelés

Szerencsére, manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap, a pozitív, önmagunkhoz és másokhoz való viszonyunk fontossága. Ennek a pozitív attitűdnek azonban, a saját magunk vállveregetése mellett, mások elismeréséről, respektálásáról és tudatos  érzelmi támogatásáról is kell szólnia. Amennyiben átadjuk az ebben rejlő szeretetet, valóban sokat teszünk gyermekünk szociális érzékenységéért, ezzel talán egy életre megalapozva társas kapcsolatainak minőségét.

Szülőként felelősek vagyunk azért, hogy a jövő generációja mindig eggyel harmonikusabb, önmagával egységben lévő egyénekből álljon. Bátran dicsérjük gyermekünk, ha a tettei arra adnak okot és hangsúlyozzuk büszkén pozitív tulajdonságait. De legyünk óvatosak a folytonos anyagi jutalmazással és hétköznapi, a gyermek rutinjától vagy saját normáinktól kevésébé eltérő dolgokért kerüljük azt, gondolok itt a hisztimentes bevásárlásra, vagy egy közös étkezésre.

5. Mindig mi vagyunk a minta

Minden, amit eddig felsoroltunk csak akkor válhat a tuti, boldog szülő-gyermek kapcsolat receptjévé, ha mi magunk koherensek vagyunk az elvárásainkkal, azaz bemutatjuk, hogy pontosan mi is az amit szeretnénk látni a saját gyermekünkön. Figyeljünk oda, mit üzenünk a kommunikációnkkal és a testünkkel egyaránt. Mutassuk be, hogyan kell ismerni és elfogadni önmagunkat és amennyiben hibát vétünk, nyíltan merjük felvállalni azt csemetéink előtt, mert bizony a felnőttek sem tökéletesek.

Talán az interneten fellelhető egyik legkifejezőbb rövid videó a témában ez a 2006-os ausztrál reklámfilm arról, hogy mekkora felelőség is a szülői lét valójában.

Forrás: 

https://tiszta-kommunikacio.hu/asszertivitas/

https://www.csupaszivmagazin.hu/kerdezestechnika/

http://www.szuloklapja.hu/gyermekneveles/631/a-hiszti-helyes-es-helytelen-kezelese-avagy-ne-jutalmazd-a-hisztit.html

0 Tovább

Hárman párban - Mi történik valójában egy anyós fejében?

Bizonyára mindannyiunknak, akik valaha éltünk vagy jelenleg is párkapcsolatban élünk, van olyan története amiben a kedves mama, ha nem is tudatosan, egy kicsit megkeserítette az életünk. Ha máshol nem, az ismeretségi körünkben biztos, hogy találkoztunk már a kellemetlenkedő asszonyság alakjával, aki valamilyen számunkra érthetetlen okokból kifolyólag, élete hátralévő részét azon általa nemesnek hitt célnak szentelte, hogy gyermeke párkapcsolatának önkéntes igazságosztója és elbírálója legyen. És ez még a könnyebbik eset. 

Az idők folyamán, megtanultunk humort párosítani ehhez a jelenséghez, gondoljunk csak a méltán közkedvelt anyós viccekre. Az esetek túlnyomó többségében azonban, a már-már klasszikussá vált anyósdráma mögött, komoly pszichológiai hadviselés zajlik, aminek legtöbbször nem is mi magunk, hanem választottunk a célpontja. 

anyós férj párkapcsolat szerelem szakítás válás mérgező szülők megfelelés érzelmi zsarolás konfrontálódás felnőttkor gyermek gyermekkor lélek boldogság félelem Susan Forward kényszer depresszió anya gyerek nő őszintén hármas bűntudat

De vajon mi történik ilyenkor egy anyós fejében és hogyan tudunk ezen mi, menyek és vejek változtatni? Mikor érdemes közbelépni és mi az, amit kénytelenek leszünk elfogadni? 

Már gyerekkorban figyelnünk kell

Természetes, hogy amikor egy kapcsolatban először szembesülünk a személyünk iránt érzett unszimpátiával, rögtön magunkra vesszük az egészet, majd ezzel egyidejűleg védekező üzemmódba kapcsolunk. A párunknak panaszkodunk és zsörtölődünk, hogy mennyire sértetten érezzük magunk, az ellenünk irányított rosszindulat miatt, így pozícionálva őt a csatatér kellős közepére. Megkezdődik az anyóssal vívott háború, amiben a legnagyobb kárt végül partnerünk fogja elszenvedni, hiszen neki kell majd két egymásnak feszülő fal között nyitott karokkal kitartania, ki tudja meddig. Ezek a karok azonban egyszer elfáradnak, megremegnek és elengednek, ezzel pedig vége lehet a harcnak. Meg a házasságunknak is.

anyós férj párkapcsolat szerelem szakítás válás mérgező szülők megfelelés érzelmi zsarolás konfrontálódás felnőttkor gyermek gyermekkor lélek boldogság félelem Susan Forward kényszer depresszió anya gyerek nő őszintén hármas bűntudat

Hogy ezt elkerüljük, mielőtt ünnepélyesen is felhúzzuk a boxkesztyűt, érdemes ezt a fent említett unszimpátiát vagy nevezzük elégedetlenkedést, egy kicsit más szemszögből is megvizsgálnunk. Az esetek döntő többségében, anyósunk reakciói valójában nem a személyünknek, hanem annak az erőnek szólnak, amit képviselünk. Hatást gyakorlunk, érzelmeket és kötődést váltunk ki partnerünkből és ezt, sok kontrollt birtokló szülő fenyegetésnek veszi. Ilyenkor bekapcsol a magánytól és elhanyagoltságtól való félelem és ösztönszerűen megkezdődik a kötődés, szeretet és a mindenkori érdekképviselet szándékos kierőszakolása.  Az ilyen szülő típusok minden követ megmozgatnak, hogy visszajelzést kapjanak gyermekük lojalitásáról. Gyakran alkalmazzák a jól bevált taktikát és gyermekük boldogságának tárgyát megpróbálják teljesen ellehetetleníteni, az az minél negatív színben feltünteni. Susan Forward; Mérgező szülők című könyve az egyik leggyakrabban idézett irodalom a témában. Nem csoda, hiszen nagyon őszintén, inspirálóan és meglehetősen részletesen beszél arról, hogyan tud egy gyermekkorban kialakított érzelmi függés és presszió, felnőttkorban végtelenül kártékony lenni.

anyós férj párkapcsolat szerelem szakítás válás mérgező szülők megfelelés érzelmi zsarolás konfrontálódás felnőttkor gyermek gyermekkor lélek boldogság félelem Susan Forward kényszer depresszió anya gyerek nő őszintén hármas bűntudat

Érdemes Forward leghasznosabb pontjait egyszer átgondolni, akkor is ha már jócskán túl vagyunk a gyermeknevelésünk virágkorán. Amennyiben pedig gyermekvállalás vagy komolyabb nevelési elveink megvalósítása előtt állunk, mindenképp tartsuk, lehetőleg a következő 30 évben, szem előtt ezeket a jótanácsokat:

  • Alakítsunk ki egy pozitív énképet gyermekünkben és óvakodjunk kompetenciái negatív minősítésétől. Ezek, már igen kicsi korban berögződhetnek és felnőttkorban komoly önértékelési gondokat okozhatnak.
  • Nem vagyunk tévedhetetlenek és ezt olykor-olykor be kell ismerni. Ha őszintén felvállaljuk gyermekünk előtt, hogy hibáztunk, csökkenthetjük a rá irányuló nyomást és kényszeres megfelelést. Sokan, felnőttként is rettegnek a kudarc legkisebb formájától is, holott tudnivaló, hogy a bukásnak fontos szerepe van a siker elérésében.
  • Az állandó lelkiismeretfurdalás depresszióssá és öngyűlölővé tehet. Minden esetben igyekezzünk elkerülni az érzelmi zsarolás e fajtáját, akkor is ha csemeténk olyan döntéseket hoz, ami számunkra nem kívánatos.
  • Hiába a mondás, hogy egy anya számára a gyerek az mindig gyerek marad, bizony engednünk kell, hogy néha felnőtt is lehessen.

Mikor kell közbelépnünk?

Minden háborúban (még ha indirekt is a részvételünk), eljön az a pont, amikor valamelyik fél elgyengül. Nos, ez sosem az anyós, szóval ne is dédelgessünk ilyen álmokat. Sajnos, legtöbbször a két tűz közé szorult partnerünk lesz az, aki a folytonos feszültség hatására megtörik majd. Gondoljunk csak bele, micsoda patthelyzet. Az egyik oldalon a féltő édesanya, aki a gyermeke, általa vélt boldogságáért kész bármit megtenni és a másik oldalon a nő (vagy férfi), aki szívét-lelkét kitárva kész egy életre elköteleződni. Na persze, csak ha anyós kikerül a képből és a trióból újra duó válik. Tény, hogy nem lehet könnyű, de tudományos ismereteinkre alapozva kijelenthetjük, hogy olyan ember még nem született, aki mindenkinek meg tudott volna felelni.

anyós férj párkapcsolat szerelem szakítás válás mérgező szülők megfelelés érzelmi zsarolás konfrontálódás felnőttkor gyermek gyermekkor lélek boldogság félelem Susan Forward kényszer depresszió anya gyerek nő őszintén hármas bűntudat

A gondok először az egyre sűrűsödő apró kis súrlódásokban jelennek meg, később folytatódnak az egész estés, ajtócsapkodós vitákban és legvégül némi iróniát nem mellőzve, csúcsra törnek a hitvesi ágyban, sajnos nélkülünk. Figyelnünk kell tehát az árulkodó jeleket és ha a megszaporodott telefonhívások és közös anya-fia programok után partnerünkben csak egyre nő a feszültség, bizony közbe kell lépnünk. A legjobb módja ennek a szembesítés, amikor is egy külső perspektívát felhasználva, akár szakember bevonásával, próbáljuk meg bemutatni, az anyós párkapcsolatunkra és főképp párunkra gyakorolt destruktív hatását. Sokan ugyanis nincsenek tudatában annak, hogy az életükre, személyiségükre, önállóságukra és akár egész boldogságukra egészségtelen hatással van a mama, hiszen megszoktak egy viszonyt, amit egészen a velünk való találkozásig normálisnak hittek.

anyós férj párkapcsolat szerelem szakítás válás mérgező szülők megfelelés érzelmi zsarolás konfrontálódás felnőttkor gyermek gyermekkor lélek boldogság félelem Susan Forward kényszer depresszió anya gyerek nő őszintén hármas bűntudat

Óvakodjunk azonban attól, hogy partnerünkben azt az érzést keltsük, miszerint választania kell kettőnk közül. Egy, az anyjához végletekig ragaszkodó fiú, sajnos nem tud és nem is akar csalódást okozni a mamának, így bármilyen erre tett célzás, csak olaj lesz a tűzre. Ilyenkor, az anyós által keltett bűntudat és szégyenérzet sokkal erősebb, mint hogy kedvesünk konfrontálódásra adja a fejét. Helyette, érdemes biztosítanunk őt arról, hogy maximálisan támogatjuk a megoldáshoz vezető úton, de húzzuk meg a határokat, hiszen egy ilyen konfliktus akár évekig is elhúzódhat.

anyós férj párkapcsolat szerelem szakítás válás mérgező szülők megfelelés érzelmi zsarolás konfrontálódás felnőttkor gyermek gyermekkor lélek boldogság félelem Susan Forward kényszer depresszió anya gyerek nő őszintén hármas bűntudat

Mindenképp tudatosítsuk, hogy amennyiben a dolgaink már annyira elfajultak, hogy elkerülhetetlen lesz a konfrontáció, annak konkrét céljai vannak, ami soha nem a szülők büntetése vagy számonkérése, inkább a velük szemben érzett félelem legyőzése és egy új egészségesebb kapcsolat alapjainak letétele kell hogy legyen.

Mikor engedjük el?

Amennyiben a párunknak, a szakirodalom által nevezett mérgező szülő az édesanyja, nincs könnyű dolgunk.  Már kapcsolatunk elején vagy az első anyóssal való találkozás után, őszintén mérlegelhetjük, hogy kívánunk-e részt venni ebben az értelmetlen csatában. Ugyanis, vannak olyan helyzetek, amikor teljesen irreleváns, hogy mi mit és hogyan teszünk. Amennyiben, ebben a folyamatban egyedül vagyunk és a társunk a béke érdekében inkább a homokba dugja a fejét, semmilyen változásra nem számíthatunk. Pedig konfrontálódás nélkül, valójában soha nem történik meg a függetlenedés és így nagy valószínűséggel beleragadunk ebbe a számunkra kellemetlen és előnytelen állapotba.

anyós férj párkapcsolat szerelem szakítás válás mérgező szülők megfelelés érzelmi zsarolás konfrontálódás felnőttkor gyermek gyermekkor lélek boldogság félelem Susan Forward kényszer depresszió anya gyerek nő őszintén hármas bűntudat

Mindenkinek szíve joga a saját élete felett dönteni, ahogy a párunknak az édesanyjával való kapcsolatáról, úgy nekünk is meg van a lehetőségünk választani, hogy elfogadjuk-e azt, vagy inkább kilépünk.  Ne felejtsük el, hogy ez a helyzet a partnerünknek sem könnyű, hiszen a félelem és szorongás különböző formáival kell megküzdenie, amennyiben úgy dönt, hogy változtat. Továbbá, fontos észben tartani, hogy ha mégis toleráljuk a helyzetet és képesek vagyunk ezzel a helyzettel probléma nélkül együtt élni, akkor kerüljük a párunk, édesanyjával való viszonyára tett mindennapos megjegyzéseket és szemrehányást. Előfordulhat az is, hogy a megbeszéltek ellenére nincs változás. Ekkor jön el az a pont, amikor érdemes elgondolkodnunk, hogy lehet hogy ebben az édeshármasban mi magunk vagyunk, az a bizonyos felesleges harmadik.

Forrás:

Forward, S. (2014): Mérgező szülők. Háttér Kiadó, Budapest

https://confidentman.net/relationships/handle-boyfriend-husband-controlling-mother-1

http://mindset.co.hu/gerhatreka-destruktiv-rokoni-kapcsolataink-mergezo-szulok-i-resz1/

0 Tovább

Budapest szívcsakrája - családi séta Újlipótvárosban

Otthon. Van, aki örökké magában hordozza, van, aki maga mögött hagyta és vannak, akik életük végéig, szüntelenül kutatják ezt az érzést. Sokan egy új városban vagy akár új országban látják a lehetőségét, mások pedig az új szerelem reményében, a régóta várt nyugalomban és a kiszámíthatóságban. Én tudom hol van, mindig is tudtam, a szívemben és ahogy felnézek, itt minden téglában velem van. Amióta az eszemet tudom, itt vagyok otthon. Gyerekként vagy gyerekkel. Itt, Újlipótvárosban.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Tátra utca és a Raoul Wallenberg utca sarkán is érdemes felnézni a homlokzat tetejére (Saját fotó)

Egy tősgyökeres pestinek általában Újlipótvárosról két dolog ugrik be: a Pozsonyi út éttermei, boltocskái vagy cukrászdái és a Szent István park. E két emblematikus helyszín mellett, azonban van még más tényező is, ami ezt a negyedet olyan megmagyarázhatatlanul otthonossá varázsolja.

A Bauhaus élhetősége

Ha valahol, hát itt remekül működik a genius loci. A helyiek összetartása és a városrész sajátos varázseje minden léptünkben érzékelhető. Forduljunk csak be bármelyik utcába a Szent István körútról és szívjuk magunkba picit ezt az életérzést. Az idő sarokról-sarokra lassul, ahogy elénk tárul az a már majdnem végtelenül folytatódó építészeti gyönyör, amit a napfénytől élénk színekben tündöklő Bauhaus épületek nyújtanak. Ilyen környezetben nehéz agonizálni. Itt nem látunk egymást löködő, neurotikus gyalogosokat.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
Tátra utcai házak (Saját fotó)

Biztos vagyok benne, hogy annak ellenére, hogy a stílus maga nem hivatott a bravúr, sem a túlspirázott ék és a szertelenség megjelenítésére, mégis egy egészen elképesztő változatosságot nyújt eme lakóházak között sétálni. Letisztult és funkciójával összhangban lévő épületek, amikben jó érzés élni és felnőni.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Bauhaus elengedhetetlen eleme: a nagy ablakok és az erkély. Tátra és Balzac utca sarka. (Saját fotó)

Szerencsésnek vallom magam, hogy születésem óta folyamatosan szippanthattam be a környék építészeti csodáit. Ide jártam bölcsödébe, óvodába, külön tornára, tehát az első oly fontosnak talált 7 évemben már megvolt a löket, ami megalapozta az otthonról kialakított fogalmam. Ide érdemes már egészen pici gyerekkel eljönni egy nagyot sétálni, hiszen a látvány mellett rengeteg kicsiknek szóló programlehetőséget nyújt a "falu".

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
Lakóház a Szent István parknál, mellette az épület aminek a tetején anno állami bölcsöde üzemelt. (Saját fotó)

Park a város közepén

A Szent István park az a zöld terület, ami télen-nyáron lenyűgözően gyönyörű. A közvetlenül a Duna part mentén kialakított parkot, eredetileg a városrész közepére tervezték, de talán nem is bánjuk, hogy végül itt, a Budai-hegyekre néző panorámával, a víztől pár méterre kapott otthont. Főleg azért, mert így több tíz, vagy akár százezren is emlékezhetünk erre a helyre úgy, mint az első lépteink, bukfenceink vagy az újonnan szerzett játszópajtársainkkal kötött barátságaink színhelyére.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Szent István park télen, háttérben a Pozsonyi úti házak. (Saját fotó)

Nyáron akár egész napos program is lehet itt heverészni, napozni, hiszen a parkon belül és a helyiek által elnevezett "kispark" részen is megtalálható kialakított játszótér, kosárpálya, szökőkutak és a hatalmas füves terület várja a kisebbeket. Ha pedig télen fontolgatnánk az idelátogatást, mindenképp térjünk be és pihenjünk meg egy pár perce, hogy élvezzük a gyengén előtörő napsugarakat és a park adta látványt.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Szent István park télen is kiváló helyszín egy frissítő sétára (Saját fotó)

Az építészet nem mese! Vagy mégis?

Itt minden háznak története van, ezért is érdemes idelátogatni. Itt nem meglepő, ha a sétánk során olyan épületekbe botlunk, mint a nagyjából 700 lakost számláló, hatalmas belső parkkal rendelkező, erődítményként felénk tornyosuló Phönix-ház. Kislány koromban az épület Pannónia utcai egységével szemben laktunk. Éveken át vizslattam a teraszunkról, vajon kik lakhatják ezt a kastély-szerű remeket. Az azonos nevű biztosító társaságról elnevezett épület, idén már 88 éve díszíti a környéket.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Phönix-ház Pannónia utcai bejárata. (Saját fotó)

Kevesen tudják, de anno ebben a hatalmas, 8 lépcsőházas, saját szökőkutas épületben volt, hogy margitszigeti termál víz folyt és egy kisebb falu mindennapos igényeit elégítette ki boltokkal, iskolával, tejcsarnokkal, fotóssal, gyógyszertárral és húsbolttal. Ez utóbbi kettő, a mai napig eredeti formájában megtalálható a Pannónia, illetve Tátra utcai oldalakon. Egy ilyen házat érdemes körbejárni és a ma már kissé mesébe illő történetét, csemetéinkkel is megosztani.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Phönix-ház belső udvara a Pannónia utca felől. (Saját fotó)

Újlipóti vendégszeretet

Bächer Iván Újlipócia című könyvében olvastam azt a kissé megrögzött lokálpatrióta kijelentést, hogy innen felesleges elmenni, mert itt minden megvan, amire egy kielégítő polgári élet kialakításához szükségünk van. De tényleg. Gyermekkel, például számtalan egység van, amit kötelező a környéken meglátogatnunk. Az egyik ilyen a Pozsonyi Pagony, mely a mesés belsőtere és a sokrétű, minden korosztálynak szóló gyermekkönyv kínálata mellett, állandó zenés-játékos foglalkozásokkal várja, nem csak a környék lakóit.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Pozsonyi Pagony. (Forrás: www.dekoratio.hu)

Egy egész napos újlipótozáshoz elengedhetetlenül hozzátartozik a kulináris élvezeteink kielégítése is, amire kiváló opciókat találunk a Pozsonyi úton, de a környező kis utcákban is egyaránt. Már gyerekkorom óta visszajárunk ide, ha különböző jeles alkalmak megünnepléséről van szó. Egy családos séta során azonban elengedhetetlen, hogy bababarát környezetet válasszunk, ami mind felszereltségét, mind a kiszolgálást illetően a mi profilunkra szabott. A lista igen hosszú lenne, hiszen családcentrikus környék lévén, itt nehéz olyan helyet találni, ahol ne kapnánk egy etetőszéket vagy ne tudnánk hol tisztába tenni a porontyot. Hogy egy-kettőt mégis említsünk, ide tartozik a jelenleg felújítás alatt álló, de tavasszal újra nyíló Briós, ahol külön gyereksarok, játékok és gyerekmenü várja az itt megforduló családokat. Mellesleg, isteni a quesadilla és az erdei gyümölcsös limonádé.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Briós kávéház terasza. (Forrás:https://www.programturizmus.hu/partner-brios-kavezo.html)

 Legutolsó családos újlipótozásunk alkalmával, ezúttal, egy fokkal ikonikusabb helyet választottunk. Ott, ahol egy kávé erejéig az ide látogató egy igazi időutazáson vehet részt, a modern kori koktéltrendek és régmúlt sikk találkozása tökéletesen kiegészítik egymástEz a Dunapark kávéház.

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
A Dunapark kávéház a Pozsonyi út felől. (Saját fotó)

A 30-as évek dizájnját megidéző enteriőr, minden alkalommal lenyűgöz, amikor itt járok. Az ember csak üldögélne itt naphosszat és csodálná, ahogy ez tágas tér elegánsan felé emelkedik.  A külsőségeken túl, persze itt is megbizonyosodhatunk afelől, hogy jó kezekben vagyunk. A barátságos és segítőkész személyzet mellett a pelenkázó és az etetőszék is alap kellék, így akár a legkisebbekkel is beülhetünk sütizni vagy akár egy komplett ebédet elfogyasztani. Érdemes körbenézni, ahogy családok, szépkorú párok és fiatalok együtt élvezik a pillanatot. 

séta hétvége család gyermekkor építészet épületek Budapest legjobb helyei Újlipótváros Bauhaus Pozsonyi út Szent István park lokálpatrióták baba bababarát családcentrikus ajánló Dunapark Briós Pagony Phönix-ház 13.kerület Duna mellett
Panni a Dunaparkban. (Saját fotó)

Forrás

http://www.homeinfo.hu/lakberendezes/stilus/25-bauhaus-stilus-az-orokzold.htm

http://nol.hu/archivum/archiv-369320-183223

lhttp://www.dekoratio.hu/signs/termekek/shopdesign

https://www.programturizmus.hu/partner-brios-kavezo.html

http://www.dunaparkkavehaz.ishosting.hu/magunkrol_hu.php

0 Tovább

Hogyan ne csavarodjunk be otthon? - Élet szülés után 

anya nő lélek szülés után gyerek test élet életmód hogyan tovább változás segítség tippek őszintén jelen humor
Forrás: www.goodmenproject.com

"Az élet, ha nagy gyűrődések után is, valahogy mindig kisimul". 

/Szabó Magda/ 

100 évvel ezelőtt, de talán még 50 éve sem foglalkozott senki azzal, hogy mennyire fontos, hogy öntudatosan éljünk tovább a várandósságot követően is. Nem is csoda, hiszen egy patriarchális társadalom nő nemű egyéneként, nem fordulhatott elő, hogy az újdonsült anya konditerembe, hatha jógára vagy paleo 'cukiba' vágyott volna a csajokkal, hogy kisimítsa arcán az anyaság mindennapos gyűrődéseit. Pontosabban vágyni bizonyára már akkor is vágytak a nők és anyák sok mindenre, de az akkori társadalmi berendezkedés nem hivatott a nők effajta igényeit kiszolgálni.  

anya nő lélek szülés után gyerek test élet életmód hogyan tovább változás segítség tippek őszintén jelen humor
Belle Gunness, sorozatgyilkos. Forrás: www.buzzfeed.com

Képzeljük csak el azt az abszurd jelenetet, ahogy nagyanyáink vagy akár anyáink az állandó éjszakai ébredésektől, etetésektől, hisztiktől, szeparációs szorongástól, háztartási feladatoktól megtépázva, lebüfizett kötényben, egy halom mosatlan felett egy nap, nagyapáink és apáink felé fordulnak a következőkkel: 

"Édes, a hétvégén te vigyázol a kölkökre, mert kezdek elfogyni, szükségem van egy kis énidőre!

Az utóbbi negyed évszázadban azonban sokat változott a világ. Mintha nem csak a nőiességünket illetően, de az anyai mivoltunkkal kapcsolatban is új tudatra ébredtünk volna. Megfigyelhetjük, hogyan kerültek az anyák igényei egyre inkább előtérbe a különböző reklámokon, filmeken keresztül a bababarát szépségszalonokon és wellness hoteleken át, egészen az interneten fellelhető számtalan anyukás közösségekig és csoportokig. Manapság már nem gyengeségnek vagy egyszerű hisztinek tudjuk be, ha valakit szülés után elönt a "baby blues" vagy esetleg egy kialakuló szülés utáni depresszióval küzd.   

De mit is kell tennünk, hogy ne süllyedjünk bele a hétköznapokba, ne éljük meg stresszesen az egyszerre újonnan ránk zúdult feladataink és közben szorongás nélkül merjük vállalni, ha időre, kikapcsolódásra vágyunk? Hogyan ne csavarodjunk be szülés után? Íme néhány egyszerű, de annál hasznosabb jótanács. 

Nem ciki ha fáradt vagy 

Az első hetek, hónapok a felhőtlen boldogság mellett meglehetősen kimerítőek is egyben és ezt nem ciki bevallani.

Még fel sem ocsúdtunk a várandósság állapotából és egyelőre a gyermekünk folyamatos csodálása és analizálása mellett még nem érkeztünk meg 100%-ig a valóságba, de már rokonok, barátok, szomszédok, ismerősök hada leselkedik ránk és alig várja, hogy elzarándokoljon otthonunkba, tömjént és aranyat nem sajnálva, hogy megcsodálja a kisdedet. Legyünk határozottak és csak akkor engedjünk az ostromnak, ha késznek érezzük magunkat a vendégek fogadására. Ha így döntünk, engedjük el, hogy egy tip-top otthont kell prezentálnunk, Kudlik Juli-féle frissen sült vendégváró finomságokkal, hiszen senki nem várja el tőlünk, hogy ebben az új helyzetben bármi a prior listánk elejére kerüljön, ami nem az újszülöttel kapcsolatos.  A kéretlen tanácsokat, okoskodó megjegyzéseket pedig udvariasan, nem túl feltűnően erőltetett mosollyal hallgassuk meg és raktározzuk el a későbbi szortírozásra. Ez most a mi időnk, mi irányítunk, a mi esélyünk az anyaságra.

Mert ugye mindenki kapott már kéretlen tanácsokat a gyerekneveléssel kapcsolatban, nemde?

anya nő lélek szülés után gyerek test élet életmód hogyan tovább változás segítség tippek őszintén jelen humor
Forrás: www.sciencenews.com

Már az első hetekben bátran moccanjunk ki és ha megvolt a levegőztetés, menjünk ki a szabadba és sétáljunk a picivel. Ez nem csak a mozgás szempontjából hasznos, de így kapcsolatban maradhatunk a külvilággal és nem érezzük azt, hogy alien-ként idegen bolygón landoltunk, elszigetelve a régi életünktől, megszokásainktól, barátainktól. Ha van lehetőségünk rá, rendszeresen szánjunk magunkra egy fél óra-órát, amikor egyedül megyünk el vásárolni, sétálni és tegyük ezt úgy, hogy nem vizualizáljuk, hogy eközben ég a ház, apa otthon pánikol vagy a gyermekünk kétségbeesetten, éhezve sír utánunk, röviden, hogy nélkülünk megáll az élet. Mindez természetesen az elején nem fog menni, de azért csak próbálkozzunk! 

tanítsd meg alkalmozkodni

Amikor egy új jövevény érkezik a családba, sokan hajlamosak az egész addigi életüket egy laza, kecses mozdulattal kihajítani a kukába, mondván, hogy az anyasággal új élet kezdődik számukra, az eddiginek pedig ezzel vége. Ez valóban így van, de valójában nem az életünk változik körülöttünk, hanem mi magunk, ami általunk létrehozott változásokkal jár. 

Olyan tulajdonságainkat fedezzük fel vagy fejlesztjük tovább, amiket eddig nem, vagy csak indokolt esetben használtunk. Átalakulnak a szokásaink, mert átalakítjuk azokat. Az eddig évek alatt kialakított fontossági sorrendünk, a gondolkodásmódunk, a baráti körünk mind-mind változáson megy keresztül, mert mi változtatunk azon. 

Bele sem gondolunk mekkora ajándék, hogy egy teljesen elvárásoktól, megszokásoktól, előítéleketől mentes lény költözik be az otthonunkba. Tekintsünk vissza, hogy hányszor kellett már elfogadtatnunk magunk, a hobbijaink, a rigolyáink, a mániáink másokkal. Párkapcsolatok, lakótársak, új kollégák vagy szomszédok, hányan voltak akiknek idegennek és furcsának hatottak a dolgaink, sőt sokaknak bizonyára nehezére esett alkalmozkodni a berögződéseinkhez. 

anya nő lélek szülés után gyerek test élet életmód hogyan tovább változás segítség tippek őszintén jelen humor

Most itt a lehetőség, hogy akadálymentesen megszerettessük valakivel a dolgaink, anélkül, hogy bármi fogalma lenne arról, hogy mások hogy élnek vagy mi a "normális". Hát, nem csodálatos?

Mindeközben, körülöttünk nem tűnnek el az emberek, sem a munkahelyek, sem az iskolák, kedvenc üzleteink, a nagy barátnős shoppingolások, a gyermektelen spontán együttlétek a párunkkal, a vacsorák és mozik, pubok, krimók, bárok, clubbok, strandok, parkok, kávézgatások, sétálgatások, a lelkünket feltöltő programok. Nem, ezek mind mozdulatlanul, a visszatérésünkre várva állnak az univerzumban, miközben mi pörgünk-forgunk-fújtatunk a saját buborékunkban.

Ott csücsülünk tehát ebben az új, saját, általunk fújt buborékunkban, ami rémképekkel és önsajnáltatással tarkított elménktől telítődik és igyekszünk mélyen átélni a gyászt az eddigi életünk felett. Valójában a görcsös és izzadtságszagú életátalakítás projektünkre nincs is szükség, legalábbis nem ilyen minőségben. (Ezt sokan nem szeretik elismerni, mert így övék lehet az év szuperanyu címe.) Ugyanis, amikor egy új gyermek kerül a családba, sosem a szülőknek kell alkalmazkodni, hanem az új jövevénynek. Gondoljunk csak bele, egyszer mind szeretnénk visszatérni a régi szokásainkhoz, a barátainkkal lógni, közösségbe járni, hangosan zenét bömböltetni vagy borozásokat szervezni az otthonunkban.

anya nő lélek szülés után gyerek test élet életmód hogyan tovább változás segítség tippek őszintén jelen humor
Pink a kislányával, Willow-val. Forrás: www.purepeople.com

Miért is eliminálnánk tehát az életünkből ezeket a szeretett tevékenységeket, ha már most tudjuk, hogy mikor nagyobb lesz a gyerekünk, újra vissza kívánjuk vezetni az életünkbe őket? Már egészen pici korban is érdemes olyan tevékenységeket folytatni, amit eddig is szívesen tettünk. Hívjunk át barátokat, látogassunk el egy kávézóba vagy múzeumba, járjunk el közös baba-mama programokra, egy szóval vezessük be gyermekünket a mi életünk sajátosságaiba, így hamarabb megszokja a család ritmusát, nekünk pedig kisebb az esélyünk a becsavarodásra. 

a 4 fal átka - mozduljunk ki! 

Nem csak közvetlenül a szülés után, de egyes nők esetében akár hónapokkal később  is jelentkezhetnek a depresszió tünetei.  

Mire figyeljünk magunkon? 

* "A postpartum depresszió legfőbb tünetei a klasszikus depressziós tünetek mellett a következők: 

- a baba iránti túlzott aggódás vagy túlzott érdektelenség, közöny 
- félelem, hogy bánthatja a babát, vagy önmagát 
- félelem a kontrollvesztéstől és a megőrüléstől 

Ezen érzések miatt az anya erős szégyent, bűntudatot, vagy elszigeteltséget érez, melyek tovább rontják hangulatát. "

Mit tegyünk? 

anya nő lélek szülés után gyerek test élet életmód hogyan tovább változás segítség tippek őszintén jelen humor
Forrás: www.westendmamas.ca

Annak érdekében, hogy sikerüljön felülemelkedni a démonjainkon, akármennyire is  ódzkodunk tőle, szükséges lesz, hogy rendszeresen hagyjuk el a lakást és mozduljunk ki. Az ilyen ideiglenes környezetváltozás nagyon kedvezően hathat a lelkiállapotunkra és kifejezetten jótékony hatással bír csemeténk közérzetére is. A mindennapos séták, a hőmérséklet különbség, az ingerek, a többi babával való találkozás mind-mind hozzájárulnak a csecsemő szellemi és fizikai fejlődéséhez. Vannak olyan programok, amikre már pár hónapos kortól mehetünk a gyermekünkkel, ilyenek például a babaúszás vagy baba-mama jóga, tánc vagy torna, zenés, mondókás foglalkozás. Manapság már nehéz nem találni valamit amire szívesen mennénk, hiszen a paletta végtelenül színes és változatos, mindenki megtalálhatja a hozzá legjobban passzoló foglalkozást. 

Az ilyen alkalmak során van lehetőségünk más anyákkal, szülőkkel találkozni és eszmét cserélni a mindennapos dolgainkról. Így szembesülhetünk azzal is, hogy bizony, másnak sem könnyű, más gyereke is tud kellemetlenül éles hangon visítani, másnak is vannak gondjai vagy félelmei, sőt senki sem egy Naomi Campbell szülés után. (Ez utóbbi bármilyen kárörvendő dolog, de kifejezetten önsegítő hatása lehet.) Nem is beszélve arról, hogy ezáltal milyen sokat tehetünk gyermekünk szociális fejlődéséért, hiszen a világ itt van, körülöttünk, mi csak az ajtónállók vagyunk akiknek kutyakötelessége kinyitni sorban ezeket az ajtókat és megmutatni mennyi érdekesség is lakozik odabent. Vagy odakint.

* Forrás: http://wwww.pszichofeszek.hu/szulesutanizavarok.html

0 Tovább

A perfekcionista nő belülről - meddig legyünk tökéletesek?

Édouard Manet - A Folies Berger bárban - 1882

Perfekcionista..az jó nem?

Kezdjük az egészet ott, hogy ennek a - nevezzük a továbbiakban állapotnak - is több dimenzióját különböztethetjük meg. Legtöbben a szó hallatán a rendmániás furcsa figurát látják maguk előtt, aki színes ceruzákat igazítgató, füvet körömvágó ollóval nyíró, bolyhokat a zakóról egyenként leszedegető, feltételezésünk szerint szexuálisan enyhén frusztrált fazon lehet. 

Vagy ott van a tökéletes anya és feleség mintaképe, akinek kellemes öblítő szagú minden holmija, oszlopos tagja a szülői munkaközösségnek és minden iskolai eseményen az ő muffinját toltad befele, persze cukor nélkül. Mintha valami megmagyarázhatatlan hatalom lenne a kezében, persze titkon mindenki gyűlöli, de azért nem szívesen húznak vele ujjat a szülőin. Az a benyomásunk, hogy kissé neurotikus, ezért jobb elkerülni a vele való konfrontálódást.

Hogy megfelelő megerősítést nyerjen sokadjára tett öndiagnózisom, a sokak életét megváltoztató internet erejét hívtam segítségül, végtére is jó lenne szembesülni a száraz tényekkel.  Felháborodásom és ledöbbenésem akkor kezdődött, amikor a legelső találat az egyik leghíresebb betegséggekkel foglalkozó portál linkjére mutatott. Kattintás nélkül, kiszúrta a szememet valami: a pszichés betegségek címke.

AKKOR ÉN MOST MENTÁLISAN ZOKNI VAGYOK? EGY PSZICHÉS BETEG??? JÓ TUDNI.

Forrás: http://www.victoriadonahuewellness.com/perfectionist/

Az, hogy, milyen képet társítunk ehhez a fogalomhoz, az rengeteg tényezőből tevődik össze. A TV-ben, filmekben látott közhelyekkel teletűzdelt, túljátszott karaktertől kezdve egészen a saját empírikus úton megszerzett élményeinkig, lehet pozitív és irigylésre méltó vagy negatív, inkább taszító a magunk előtt látott karakter. Összességében azért még is csak kijelenhetem, hogy amikor ezeket a szavakat halljuk, ítélőképességünk azt súgja, ennek az egyénnek jó, mert bizonyára sikeres, vagyis erős és kitartó.

 "Ő nagyon maximalista az életben, mindig a legjobbra törekszik és ez többnyire sikerül is neki, ha nem is a 100%, de 99% az mindig megvan. Egy igaz perfekcionista"

De mitől válik valaki perfekcionistává és végtére is, mit rejt önmagában ez a kifejezés? Tényleg arról van szó, hogy nem bírjuk a tökéletlenség irritáló jelenlétét elviselni az életünkben? Egyáltalán kinek akarjuk mi a maximumot nyújtani? Az elismerés vagy pont a bukás megtapasztalása hajt minket, perfekcionistákat?

Forrás: Idegen szavak gyüjteménye.

a perfekcionista nő belülről

A fent említett sztereotípiákat megkerülve, nem biztos, hogy a perfekcionista nőt felismerjük külső jelek alapján. Ez az egész izmus inkább egy odabent vívódó, folyamatos, szűnni nem akaró megfelelésről szól, amit a legtöbben saját magunknak állítunk. Nem létezik számunkra a félgőz fogalma, mi vagy megcsináljuk, amit elképzelünk vagy addig inkább nem is vágunk bele míg nem érezzük a bolygók együttállását, a Duna vízszintjét vagy saját energiaszintünket megfelelőnek ahhoz, hogy hozzuk a magunktól elvárt eredményt. Mi, diagnosztizált perfekcionisták, a saját teljesítménykényszerünktől függünk.

Azért nem írom, hogy szenvedünk, mert ez nem lenne minden esetben igaz. Van, akit doppingol a saját maga által kreált világban feszesen teljesíteni és sikeresen a saját hasznára fordítja kényszerességét. Van, aki áldozatául esik a megfelelés állandó terhéből adodó frusztrációnak és egy stresszes, ingerült közérzetű valakivé válik, akiből árad az állandó önmarcangolás és csalódottság: "Már megint nem sikerült úgy, ahogy én elképzeltem.".

Nehéz megtalálni az egyensúlyt, hiszen egy szimpla vendégvárásból is képesek vagyunk hatalmas csinnaddratát keríteni, mintha a vendégek minimum a Hiltonra készülnének . Az életünk legyen rendezett, az otthonunk legyen meleg és mindenki számára kellemes atmoszférájú, az ételeink legyenek finomak, de az se baj, ha az átlagosnál egy picivel különlegesebbek. A külsőnk legyen ápolt, vonzó, a frufruból ne lógjanak ki oda nem illő szállak és a pólónk ne legyen bolyhos. A párunk imádjon, kívánjon és áradjon a mindennapjainkból a harmónia. Szinte majdnem tökéletes. A munkahelyünkön aztán pláne nincs kecmec, egy percig se szeretnénk felfedni, hogy valójában fáradtak és elgyengültek vagyunk. Mindig megembereljük magunkat, energikusan lépünk fel és nem szeretjük kimutatni, hogy mi is képesek vagyunk hibázni. Egy szóval, rettegünk attól, hogy hiba csúszik a rendszerünkbe, mert, ha így is történik, akkor majd szabadkozhatunk, hogy odaégett a sajtos pogácsa vagy nem találtuk meg azt a fontos e-mailt amit kellett volna. Mi akarunk lenni a nő azon nem létező fajtája, aki nem tud csalódást okozni. Mert nekünk ez fontos.

Sokszor aztán otthon is nagy hatalmú istenek akarunk lenni (nem összetévesztendő a sárkánnyal) mint Siva legalább 8 karral. Máskor, meg Midász királynak képzeljük magunkat és várjuk, ahogy az életünk minden területe arannyá váljék a szimpla érintésünktől.

"Sokszor otthon is nagy hatalmú istenek akarunk lenni, mint Siva de legalább 8 karral."

A magam részéről a perfekcionizmusom egy lehetőség. Egy adottság, de nevezhetjük attitűdnek is, ami arra ösztökél, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból, legyen szó bármelyik alteregómról. Tisztában kell lenni a kondíciónkkal és nem szabad komolytalanul hozzáállni, hiszen tudjuk, hogy ha nem megy, akkor nagyon csalódottak leszünk. Ha nem sikerül teljesíteni a felettes énünknek, összerogyunk és úgy ostorozzuk magunkat, mint a dühött csikós a lovát. Nem mindenkiben rejlik ott az a szilárd eltökéltség, hogy az általa vízionált célt minden körülmények között sikerüljön elérni, vagy legalábbis minden erőt bevetve megpróbálni. Egy perfekcionistának talán ebből a szempontból, fogalmazhatunk úgy, hogy könnyebb, hiszen egy önmagából eredő erő vezérli, hogy addig hajtson és tartson ki akár orrvérzésig is, amíg nem azt látja a folyamat végén, amit ő elképzelt. Különben szembesülnünk kell az emberi psziché legádázabb jelenségével, az önmagunkkal szemben érzett haraggal és azt nagyon nem szeretnénk. Ez a hozzáállás a karrierista, törtető vagy sportoló, fogyókúrázó, izgő-mozgó énünknek akár még kedvezhet is, de mi a helyzet a mi ősi funkcióinkkal, a feleség, anya és szerető énünkkel?

meddig legyünk tökéletesek?

Biztos, hogy jó ötlet ha teljesítményt csinálok a nőiességemből? - teszem fel a kérdést időről-időre magamban, amikor szembesülök azzal, hogy mennyi energiát elvesz az életemből a magamnak való imponálás és megfelelés. Nyilvánvaló, hogy a környezetem nem várja el, hogy kifulladásig küzdjek olyan dolgok tökéletesítésén, amik nem bírnak akkora relevanciával, mint azt én gondolnám. 

A gyengébbik nem

Sokak számára klisének hangzik, de egy férfinak igen is imponál a nő tökéletlensége. Ettől válik emberivé és igazán szerethetővé egy nő és talán azt is meg merem kockáztatni, hogy ezáltal, egyidejűleg potenciális társsá is. Ilyenkor teremtődik meg a pillanat, hogy a mi hősünk kitárja karjait és menedéket nyújt az addigra elgyengült nő számára és hirtelen minden a helyére kerül, mindenki "szerepben" van.

Hiszen ki akar folyton egy "legek" közt élő nővel élni, aki nem tűri a gyengeséget, sem a bukást és megszállottan hajtja magát a csontért, amit maga elé lógat? Egy ilyen nő mellett a férfi (ha addig nem tette), a folytonos indirekt presszió alatt, elkezd szembesülni a saját hiányosságaival és megkezdődik a "nem vagyok elég" mantrázása, ami aztán számtalan alattomos formában visszaköszön a párkapcsolatunkban. Jelen van a hétköznapokban, a lakásunkban, a mosogatóban, a szennyestartóban, a bankszámlánkon és sajnos a hálószobánkban is. Aztán egyszer csak azon a bizonyos bőrkanapén találjuk magunkat, amint egy pohár víz és egy doboz Kleenex társaságában diskurálunk arról: Vajon, hogy jutottunk ide?

a perfekcionizmus buktatói

Szinte teljes bizonyossággal kijelenhetem, hogy a perfekcionistának nem megy a szelektálás. Nincs olyan, hogy ebben odateszem magam, mást viszont kicsit letojok. Meg kell felelnem, nincs mese és még akkor se biztos, hogy hosszútávon elégedett tudok lenni a végeredménnyel.

"Aztán egyszer csak azon a bizonyos bőrkanapén találjuk magunkat, amint egy pohár víz és egy doboz Kleenex társaságában diskurálunk arról: Vajon hogy jutottunk ide?"

A gond akkor kezdődik, amikor ezt a kényszerességünket, elkezdjük másokra is kivetíteni. Nem vagyunk elégedettek a a családtagjaink felénk vagy saját maguk felé bizonyított magatartásával. Elvárjuk, hogy más is úgy éljen ahogy mi tesszük, mert mint említettem, nem ismerjük a félgőz fogalmát. Számunkra elképzelhetetlen, hogy megengedjük magunknak azt a luxust, hogy nem pakoljuk bele szívünket, lelkünket és fizikai valónkat egy feladatba. Nem is tudjuk, nem is akarjuk elképzelni ezt az állapotot, ezért nagyon dühítően hat ránk, mikor a környezetünkben a nemtörődömség legapróbb jeleivel találkozunk. Ezt az elégedetlenségünket aztán ki is mutatjuk és sokszor kérdőre vonjuk a párunkat, kollégáinkat, szüleinket, barátainkat a saját hozzáállásukkal kapcsolatban. Másokban akarunk lelkiismeretfurdalást kelteni, holott mi magunk vagyunk azok, akik nem tudunk megbirkózni egy érzéssel. No, ezt ne csináljuk.

Mire ügyeljünk?

Főképp óvakodjunk attól, hogy tökéletes anyja szeretnénk lenni egy tökéletes gyereknek. Ne akarjunk egy stresszes, ingerült, erőlködő anya képét mutatni, aki verejtékezve fullad bele a magát körülvevő feladatokba, mártírként, úgy, hogy talán az elvárás nem is valós, legalábbis nem külső forrásból ered. Ha valami nem úgy sikerült, ahogy elsőre mi gondoltuk, hogy nekünk sikerülni fog, lazítsunk egy kicsit magunkon és próbáljuk meg elképzelni, hogy saját magunk felett, egy felhőn üldögélve nézzük, mit is művelünk odalent. Le van az tojva, nem? 

Forrás: http:// www.momticks.wordpress.com

Inkább törekedjünk arra, hogy a gyermekünk megtanulja rajtunk keresztül, milyen boldognak és elégedettnek lenni önmagunkkal, akármilyen kondíciók között is éljük az életünk. Persze, mutassunk példát és tegyünk meg mindent azért, hogy megoldásokat találjunk, de tegyük ezt úgy, mintha ez az egész életnek nevezett dolog egy hosszú-hosszú taktikai játék lenne, ami ugyan együtt jár az agyalással és előre meneteléssel, és igen mindig ott van a rizikó, hogy hibázunk, de ez egy természetes velejárója a játékunknak és ha már játék, akkor legyen élvezetes és a koncentráció mellett, felhőtlen és szerethető. Csak úgy, mint mi magunk.

0 Tovább
«
12

momsparkles

blogavatar

Élet magam után avagy hoppá anya lettem!Egy urbánus leány mindennapjai, gondolatömlengés felsőfokon. Erősen femina tartalom. https://www.facebook.com/momsparkles

Kövess a Facebookon is

Szóljál be!